Forrás: Mihály Zoltán készülő könyvének kézirata
           
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,506,0,0,1,0
A Benkő család hagyatékát, Palota legnagyobb református gyülekezetét méltó módon ápolják a Simonfiak. Id. Simonfi Sándor kerületünk díszpolgára, munkájának eredménye a templom mellett található szép imaház. Napjainkban az istentiszteleteket fia, a számtalan közéleti munkát is vállaló Simonfi Sándor esperes úr tartja. 2004-ben ünnepelte a gyülekezet 400 éves református múltját. A gazdag programsorozat mellett a jellegzetes templomtornyok felújítására is sor került.
Egy gépészeti érdekességet is meg kell említenünk e szép épület kapcsán. A hűvös templomok befűthetősége nehezen megoldható feladat. Ezt próbálták orvosolni egy abban az időben rendkívül modern technológiát alkalmazva. Központi gőzfűtésű csöveket vezettek be a hallgatóság padsoraiba, ami kellemes klímát biztosított a hideg téli napokon. Ez a remek megoldás alkalmazása - ami egyébként ma is működik-, hűen tükrözte Benkő István odaadó törődését gyülekezete iránt.
A templom építését a régi községháza telkén Benkő István esperes úr irányította, akinek atyjáról utcát neveztek el a kertvárosban. A tervezője Csaba Rezső építész volt, aki munkájával az erdélyi tájak architektúráját idézi Rákospalotán. Ifj. Benkő István magával ragadó személyisége és becsületes helytállása a közügyekért, máig legendás. Példamutatásával gyülekezetét határtalan áldozatvállalásra ösztönözte, így megépülhetett a templom, melyet 1941-ben, pünkösdkor szenteltek fel. Az új templomba átkerült az úrasztala, a szószék, a hatregiszteres orgona, a 300 és a 450 kilogrammos harang. Egy újabb, 80 kilogrammos harangot 1999-ben önttettek.
A régi községháza helyén megépült új református templom városképileg kiemelt jelentőségű, tűtornyai jellegzetesek.
Rákospalota legnagyobb és talán legimpozánsabb református temploma az ófalui templom. A harmincas évek végén épült a régi, több mint 250 éves református templomot felváltandó, annak közelében, a mai Fő út végén. A korábbi templom elöregedett, statikai problémák adódtak és az egyre gyarapodó gyülekezet számára már kicsinek is bizonyult. A Kossuth Lajos utca 10. szám alatti, 1786-ban épített és többször átalakított barokk stílusú református templomot az összedőlés veszélye fenyegette. Amikor tatarozás céljából a fedélszéket megbontották, a gyengén alapozott falak kifelé kezdtek dőlni, ezért inkább lebontották.
A református múltnak mély gyökerei vannak a környéken. Tanúsítja ezt az az 1604-ből fent maradt kordokumentum, amiben Bocskai István a bécsi békekötésről átutazóban megemlíti Rákospalotán, mint önálló településen a helyi iskolamestert, azaz a református egyházi tanítót.
A Kossuth utcában, a templom helyén volt telekegyüttesen állt a rákospalotai régi, utoljára 1890-ben átépített községháza. Ekkor toldották meg az épületet új szárnnyal, amely az akkori falu lebontott börtönszobája helyére került. A terveket Maly Vilmos készítette, a kivitelező Juhász Mihály és Adametz Imre volt. A bővítések során épült fel a szegényház is. A kevésbé komfortos 16 lakás mindaddig fennállt, míg a helyi református egyház megbízottja vételi ajánlatot nem tett az ingatlanra.